Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírussal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket cáfolva hangsúlyozta, az alkohol nem véd a koronavírus ellen, sőt túlzásba vitt fogyasztása ártalmas is, ezért hiába tartja a néphagyomány: a pálinka mindenre gyógyír, ne ivással próbáljuk megelőzni a fertőzést – hívta fel a figyelmet Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Csak fertőtlenítésre
A koronavírus hosszabb időn át képes fertőzni úgy is, ha egy beteg után megfogjuk a kilincset, a buszon a kapaszkodót vagy kézbe vesszük a mobiltelefonját. A megbetegedés elkerüléséhez fontos, hogy ne érintsük meg az arcunkat, és ha nincs lehetőségünk szappannal alaposan kezet mosni, használjunk alkoholtartalmú fertőtlenítőt és otthon is fertőtlenítsük a gyakran, közösen használt tárgyakat. Az alkohol képes feloldani a koronavírus örökítőanyagát körbevevő lipidburkot, vagyis zsírréteget, ami a kórokozó széteséséhez vezet. A vírus így inaktívvá válik, nem tud tovább fertőzni.
Sokan úgy gondolják, az alkohol fertőtlenítő hatását belsőleg is érdemes kihasználni, úgy vélik, a „tömények” fogyasztása hatékony módszer a vírusfertőzés elkerülésére. A WHO álláspontja szerint az alkoholfogyasztás nem véd a koronavírus fertőzés ellen, ráadásul ennek rendszeres és túlzott formája kifejezetten káros és egészségügyi problémák kialakulásához vezethet.
A koronavírus kórokozója a légutak felületét biztosító nyálkahártyán keresztül, cseppfertőzéssel vagy fertőzött tárgyak érintésével juthat a szervezetbe. Belélegezzük, vagy egy tárgyról a kezünkre került kórokozót a szemünkbe dörzsöljük, megvakarjuk az orrunkat vagy a szánkat. A vírus, ahogy megtapad a nyálkahártyán, áthangolja a sejtek működését és újabb vírusok előállításába kezd. Hiába iszunk tehát naponta akár több alkalommal is alkoholt, az nem képes „lemosni” a nyálkahártyáról a vírust és nem is oldja le a kórokozó zsírrétegét.
A rendszeres, túlzott alkoholfogyasztás hosszútávon több szerv megbetegedését okozhatja. Növeli a szív-érrendszeri kórképek, mint a szívritmuszavarok, a magasvérnyomás, az alkoholos szívizombetegség és a stroke kialakulásának kockázatát. Negatívan hat az anyagcserére, fokozza a cukorbetegség és az elhízás rizikóját. Köztudott az alkohol májkárosító hatása, súlyossági foktól függően zsírmáj, májgyulladás, májcirrhosis alakulhat ki. Az alkoholbetegek körében gyakoribb bizonyos daganatos betegségek előfordulása. Az kevésbé ismert, hogy a krónikus alkoholfogyasztás rontja az immunrendszer működését is, és ahogy egy korábbi, az Alcohol Research folyóiratban közölt kutatás megvilágította: növeli a fogékonyságot a tüdőgyulladás kialakulására is.
A mértéktelen alkoholfogyasztás tehát egyrészt növeli azon krónikus betegségek kialakulásának esélyét, amelyek fokozott rizikót jelentenek a koronavírus-fertőzés szempontjából, másrészt pedig önmagában is veszélyt jelent azzal, hogy növeli a tüdőgyulladás kockázatát – hangsúlyozta a szakorvos.
